Gondolni arra, amire nem szabad?
A puncijára gondolok ha nézem. Hogy milyen. Kinyílt, zárt, laza, vagy feszes? Befordul-e maga alá, vagy itt fent kezdődik? Ha csak áll meztelenül, akkor látszik az ajkak teteje? Nedves, vagy száraz. Megharpja ajkait, ha belehúzom az ujjamat? Megfeszül, és hátra veti fejét, ahogy belenyalok? Nem, még nem nyalok bele, mert az túl intim lenne. Egyébként is, borotvált? Olyat ebben a korosztályban már nem nagyon látni, hogy valaki bozontos. Bár ki tudhatja biztosan. Az egészet csak elképzelem. Áll velem szemben, munkáról beszélgetünk, határidőkről, adatokról. De én közben a puncijára gondolok. Vagy arra, hogy gondolhatnék a puncijára, de akkor nem tudnék beszélni a munkáról. Elég nehéz ezt így egyszerre. És egy darabig még ez lesz. Aztán egyszer majd valami történik, még nem tudom micsoda. Nagyon részegek leszünk, és bevallom, hogy mire gondolok. Vagy ő vallja be, hogy arra gondol, hogy én arra gondolok-e. És akkor majd azt mondja, hogy nekem férjem van! Vagy én mondom, hogy dehá...